Étterem Kalauz


 

 

Étterem kalauz Pécs

Bútor az Ön éttermébe

Egy-egy étterem berendezése nem könnyű feladat. Különösen nehéz ez egy olyan étteremben, ahol különleges elhelyezést, különleges funkciók kialakítását tervezik. Például egy kényelmes szivar szoba, ahol a kávéját fogyaszthatja el a vendég.
Nagyon is kézenfekvő, hogy ilyenkor a bútort outlet áruházból szerezze be!
Az outlet bútor áruházak kitűnő, első osztályú termékeket kínálnak, bár kifutó típusokat. Éppen az utóbbi miatt akár töredék áron is hozzájuthat.
Hadd ajánljunk az Ön étterme számára egy ilyen bútor áruházat, amely ráadásul országos házhoz szállítást is biztosít:
> Bútor outlet

Keresőoptimalizálja és hirdesse az éttermét

Hiába készül szép pénzért az éttermi honlap, ha törzsvendégeken kívül annak elérése az interneten nem biztosított. Éppen ezért vesse be a Google AdWords hirdetési rendszerét és keresőoptimalizáltassa honlapját.
A keresőoptimalizálás, vagy másképpen a SEO lényegét szeretné megismerni, akkor egy olyan weboldalt ajánlunk, ahol az alapvető ismereteket megszerezheti, sőt, ha nem önmaga akarja éttermének honlapját optimalizálni, szakemberre is lelhet:
> Keresőoptimalizálás

***

Egy kis éttermi hangulat:

Ebéd az Elefántosban

(Dunántúli Napló, 1987. június - Bognár László)

Ezt jól kifundálták.
A minap a feleségemmel hazaértünk, és a lakás minden hélyiségében cédula virított: "Védd a tüdőd! Ne dohányozz! Ha rágyújtasz - 50 Ft!".
A kis pimaszok még a WC-láncra is kiakasztották a feliratot. A gyerekszoba ajtajára kitett figyelmeztetés pedig már 500 Ft-ról szólt. (Azóta oda égo cigarettával senki emberfia nem tette be a lábát.) Egyedül a konyha maradt meg bagós menedéknek.

Hej, Czeizel Endre, ha tudnád micsoda két konok, könyörtelen szövetségesed akadt e kölök-boszorkák személyében! Sírással-nevetéssel, toporzékolással, érveiddel érvelő, semmivel meg nem győzhető, alkut nem ismerő amazon harcostársad.
S most itt ülünk négyen együtt, a család, az Elefántos Ház asztalánál, hogy jó ebédre költsük az összegyűlt büntetéspénzt, a füst-adót.
Atyavilág! Milyen hetykén lépett ide be e két fülbevalós. A jótett örömével, a sikerült csel diadalával. Hát még amikor az anyjuk a hóna alá csapta a retiküljét, s ezek ketten menten ugyanúgy, így lépdelve a kiszemelt asztalig! A bajszom alig győzte a mosolyt eltakarni.

Esznek.
A barna bundába bújtatott gombafejek, a hófehér rizs és a kipirult krumpli - s mindez még nyakonöntve tartárral - meghozta az étvágyuk.
Föl-föl pillantok, s látom - ügyesen bánnak késsel-villával, csak annyire nyitva ki a szájuk, hogy az étel éppen beleférjen. (Bezzeg lenne csak szó rólam, jó nagyra nyitná a száját mind a három. Hja, ilyen a retikül-effektus.)
A kicsi persze megint az anyja mellé ült. S ahogy elfogy a tányérjáról a rizs, a gomba meg a krumpli, már ficereg is a székén. Csak tudnám, miféle ötlet az megint, ami megcsillant a szembogarán. Oldalra nézek, a mellettem ülő nagyobbra, s látom milyen élvezettel szörpöli a kólát. A pillantásom végigfut az arcán, majd elidőz a fitos orron, amit a tavaszi nap már aranyló szeplőkkel telehintett.
S eszembe jut a meghökkenés, amikor tíz évvel ezelőtt, a héthónapos terhességgel klinikán fekvő feleségem után érdeklődve azt a választ kaptam:
"Uram, ezeregyszázötven grammal kislánya született, de kérem készüljön föl minden eshetőségre!"
Hónapokig hordtam haza az anyatejet, hol amennyi kellett, hol kevesebbet, mert nem volt mindig elegendő . . . De most már gyönyörködhetek.
Vajon tíz éve múlva együtt leszünk-e még mi négyen? Lehet, hogy az egyik erre tanul, a másik arra talál magának munkahelyet, vagy éppen férjhez megy . . .
A zsebembe nyúlok, cigaretta után kotorászva. Tudom, le kéne szoknom, de most muszáj rágyújtanom. És szerencsémre, itt nincsenek kirakva cédulák.

***

Egyéb pécsi történeteim: Pécsi történetek